Az utóbbi időben állandósult remek forma miatt, az ágyusok, és természetesen szurkolóik is kellő magabiztossággal állhattak a kijevi túrához. Szerencsére a kisebb a sérüléssel bajlódó Clichy és Eboué is játékra készen kopogtatott az öltöző ajtaján. Irány a BL és irány tehát Ukrajna.

A játékvezető sípszava után végre a labda is útjára indult. Az ukránok egyáltalán nem játszottak megilletődötten, felvették a kesztyűt a nagy nevekkel érkező angolok ellen. Az ál-piros-fehér(sárga-kék) szerelés azonban ma egyáltalán nem tündökölt úgy, ahogy kellett volna. Habár a helyzetek megvoltak, előbb Robin Van Persie lőtte jobbal a kapusba ajtó-ablak helyzetben a bőrt, majd Adebayor csavart mellé egy ordító ziccert. A szimpatikusan küzdő kijevi csapat próbálkozott, ám támadó alakzatukról sok jót nem lehet elmondani, hiszen szinte helyzetet sem tudtak kialakítani.  Az első játékrész alkonyán, újra a villám léptű holland lépett ki Sagna tért ölelő indításával, azonban  a kevésbé legendás jobbosa ismét célt tévesztett, hiszen a játékszer ugyan megrezgette a hálót, viszont a kevésbé gólt érő feléről. ..oldalháló.. Az utolsó percekben, még az 5ös sarkáról Robin visszajátszotta az üresen érkező Fabregasnak a labdát, hogy a spanyol a lemerevedő Bogush kesztyűi közé pöccintse azt. Lőnie kellett volna, hiszen a vad-lábon volt a laszti. Néha olyan érzése volt az embernek, hogy az ágyúsok, korántsem veszik eléggé komolyan az ukrán erőket.

A 2. 45 percre sajnos fejben is ugyanaz a 2 csapat kocogott ki, így a játék továbbra sem sziporkázott, s lüktető iramról sem számolhatunk be. A hazaiak minden erejét felmorzsolta a védekezés, az ágyúsok akarása, pedig végtelenül görcsössé vált. Kérdéses viszont, hogy az ukrán haderő, hogy úszta meg piros kártya nélkül a találkozót, hiszen Walcottot cséplőgép módjára aprították, a spori pedig erélyességének hiányáról bizonyosságot téve, nem mutatta fel a figyelmeztető-sárgákat a szabálytalankodó hazaiaknak. A Dinamo pár perc után mintha felébredt volna, már helyzetig jutott, Almuniának kellett tornászni Gallas hibája után. A csapatkapitány ezután sem mondott le a főszerepről, hiszen újabb hibája után Bangoura robogott el a jobb szélen, éles beadására pedig Vukojevic érkezett Sagna ápoló kezei közt. Az ukrán rögtön „meg is halt”, a spori pedig azonnal a büntetőpontra mutatott. Az, hogy ki rántott le kit az nézőpont kérdése. Nézőpontja pedig a feketébe öltözött, a pályán egyedül árválkodó, úriembernek is van. Azonban az övé számít is! Így Bangoura állt a labda mögé, s annak rendje és módja szerint a bal alsóba helyezte azt, a talán kicsit korán jobbra-eldőlő Almunia mellett. Innentől felborult a pálya, viszont helyzetek már elvétve is alig-alig akadtak. Kátánáccsó. Retesz be. Wenger látta, hogy 19re kell lapot húznia, így előbb Bendtnert, Ebouét, majd Vela-t is hadba küldte. Így az utolsó percekben a foci hőskorát idézve már 4 támadóval rohamoztunk. A presszingnek meg is lett az eredménye, Walcott viharzott el a jobb szélen, s laposan belőt labdáját közvetlen közelről, javítva ezzel rengeteg hibáját, Gallas pofozta a hálóba. Az ukránok ekkorra már minden párharc után ugrasztották volna az összes helyi klinikát. „Doktor úr, segítség!” A korábban szimpatikusan játszó alakulat, sajnos lesüllyedt a „színész válogatott” szintjére.  Ezért is számíthattunk rá, hogy Bertrand Layec sporttárs, rápakol egy vastag 6 perces hosszabbítást az alap játékidőre. Nos rosszul tettük, ugyanis a másfél perces HAZAI kapus kirúgás, és az egy perces HAZAI bedobás után, a játékvezető lezártnak tekintette az amúgy szokásosnál jóval gyengébb iramot hozó találkozót.

Nyugodtan bevallhatjuk azonban, hogy ez a meccs, nem elsősorban a játékvezetőn ment el, hiszen londoni „fiaink” helyzetek sorát elpuskázva, szórakozták ki a sajtot szurkolóik szájából! Kellő hozzáállással borítékolható lett volna a 3 pont. Így viszont...

A mérkőzés legjobbja: ?

/stranger/




Ha szeretnél többet tudni az angol fociról, akkor látogasd meg a PremierShip.hu-t!