Mivel a találkozót minden focit szerető Arsenal szurkoló látta, így nem részletezem az eseményeket, inkább egy hosszabb összegzést adok a látottakról.

Mérkőzés előzeteseimben már többször leírtam, hogy "az Arsenal-nak olyan lendületesen és akarással kell játszani, hogy az ellenfélben fel se merüljön, hogy Nekik is van esélyük" ! Nos ez most fordítva történt: a Barca játszott az egész mérkőzésen olyan lendülettel és akarással, hogy érezni lehetett, itt nekünk nincs esélyünk!

Végig uralták a mérkőzést és - sajnos - szinte "macska-egér" harc folyt a pályán. Csak pillanatokra tudtuk megszerezni a labdát, de azzal támadást indítani vagy helyzeteket kialakítani nem volt lehetőségünk.

A Katalánok taktikában, gyorsaságban, technikai tudásban, kreatívitásban és akarásban, tehát mindenben jobbak voltak ezen az estén.

Az előzetesemben azt is írtam , hogy ez a mérkőzés vizsga lesz számunkra, kiderül mit tanult az edző és a játékosok az elmúlt évek kudarcaiból. Nos a vizsgán elbuktunk, mert a nemzetközi szinten a játéktaktikánk és a keret összetétele nem éri el azt a szintet, amivel döntő helyzetekben le tudjuk győzni a világ élcsapatait! Részsikereink vannak, de amikor ki kellene csikarni a végső győzelmet, akkor látszik meg igazán, hogy a csapatunk csak "papíron" olyan erős, mint ahogy gondoljuk!

Az elfogúlt szúrkoló mindíg talál kifogásokat, külső körülményeket a vereség után: rossz játékvezetői döntések, jogtalan kiállítás vagy mi lett volna, ha azt az egy-két helyzetünket kihasználjuk, stb. és ezekkel indokolja a sikertelenséget!

Ezen a mérkőzésen azonban, tárgyilagosan el kell ismerni, a Katalánok uralták a találkozót, rengeteg gólhelyzetük volt és csak a szerencsének, a kapusunknak, a fogcsikorgatva küzdő védelemnek volt köszönhető, hogy nem szaladtunk bele egy nagyarányú vereségbe!

Egyénileg: a kapusok jól védtek, a védelem hősies küzdelmet vívott a Barca támadóival. - A csapatunk legjobbja Wilshere volt, az Ő igyekezete, akarása emelkedett ki a középpályán. - Nasri is igyekezett, de a túlerővel Ő sem tudott mit kezdeni.

Ezek után elérkeztünk négy olyan játékoshoz, akiknek a teljesítménye - szerintem - értékelhetetlen! Rosicky és Diaby lassú, körülményes, akaratgyenge játéka már régóta inkább kárára, mint hasznára van a csapatunknak!

Külön kell foglalkozni Fabregas és v.Persie teljesítményével. Nos ez a két játékos olyan erőállapotban lépett pályára, hogy a látottak alapján talán jó ha egy edzésen részt vettek az elmúlt héten. Kinek a hibája ez? Részben saját magukban kell keresni a hibát, mert eltitkolták a sérülésük utáni erőállapotukat és mindenáron játszani akartak! A másik "ludas" maga Wenger! Milyen edző az, aki szinte éjjel-nappal ott van a játékosok között és nem látja, hogy ez a két játékos a kihagyott edzések hatására milyen mentális és erőállapotban van egy BL. mérkőzés előtt! Az Ő vergődésük is nagyban hozzájárult a csapat vereségéhez.

Az élet megy tovább, nincs időnk a "sebeinket nyalogatni", mert szombaton következik az FA. kupában a MU.! Kiderül, hogy mennyire viselte meg mentálisan ez a pofon a csapatot!

Két eset lehetséges: vagy teljesen "padlót fogtunk" és az idény végéig nem térünk észhez és elvesztünk mindent vagy felállunk a padlóról és megragadjuk azt a két lehetőséget, ami még megmaradt az idényben!

Reméljük, hogy az utóbbi esemény következik be és talán sikerül valamelyik lehetőséget realizálni!

EGY BIZTOS: AZ IDÉNY UTÁN, NYÁRON BE KELL KÖVETKEZNI VALAMILYEN VÁLTOZÁSNAK A KLUB ÉLETÉBEN, MERT EZ A HAT ÉV "LUBICKOLÁS A LANGYOSVÍZBEN" MENTALITÁS MÁR ELVISELHETETLENÜL HOSSZÚ IDŐ!