Nagy a csend a klubok körül. A csapatok most kezdték a felkészülést, az új játékosok igyekeznek minél hamarabb beilleszkedni, az edzők pedig törik a fejüket, hogyan lehetne még jobbá tenni együttesüket. Én is eljátszottam a gondolattal és beleképzeltem magam Wenger helyébe. Itt állok egy világszinten jegyzett egyesület menedzsereként milliárdos befektetők komoly pénzügyi támogatása nélkül, mitévő legyek hát, hogy kupaesélyes legyen a gárdám? Az alábbiak jutottak eszembe…

Nagy rajongója vagyok a kosárlabdának, különösen az amerikai liga, az NBA tudja elképesztő módon lekötni a figyelmemet. Előző írásomban már utaltam arra, hogy mennyire sajnálom, hogy az európai fociban nem lehet megoldani a fizetési sapka rendszerét, kiszolgáltatva így a játékot a különböző mágnásoknak. A tengerentúli bajnokságok egy másik aspektusát is szívesen venném, ha megszokottabb lenne szeretett sportágunkban, ez pedig a játékos cserék bevonása egy-egy üzlet során. Máig nem találtam rá magyarázatot, hogy miért nem alkalmazzák ezt jóval gyakrabban a futballklubok is. Nyilván sokkal több tényezőt kell ebben az esetben figyelembe venni, mint akkor, amikor néhány 10 milliót leperkálnak a sztárokért. Csak hogy néhányat megemlítsek: játékosok fizetése, ambíciói, mennyire illeszkednek a másik csapatba stb. Mégis úgy gondolom, bőven megérné ilyen téren is gondolkodni a menedzsereknek, egy jól sikerült transzfer esetén ugyanis sokkal többen járhatnának jól (az összes résztvevő játékos és együttes). Ezen felbuzdulva szétnéztem az Arsenal háza táján és három, játékosokat is megmozgató ügyletet találtam ki.

1. Henry Lansbury + 5 millió font = Phil Jagielka

Úgy gondolom Sagna felépüléséig kell szerezni egy rutinos jobbhátvédet a csapatnak. A fiatalok beépítése és játszatása egy jó alapelv, de könyörgöm, ne a védelemben próbálkozzunk már, ami a csapat legstabilabb része kellene, hogy legyen. Az angol védő lassan 30 lesz, jó pár évet lehúzott már a PL-ben elismert, jegyzett védő. A védelem tengelyében és az előtt is megállja a helyét.  Az Everton középpályája kicsit foghíjasnak tűnik, a sokoldalú fiatal Lansbury komoly játékperceket kaphatna így egy elsőosztályú gárdánál. A játékosok ebben az esetben biztos nem vétóznák meg az ügyletet, sok vesztenivalónk nem lenne.

2. Abou Diaby + 10 millió font = Yann M’Vila

M’Vila neve egész nyáron az átigazolási piacon és az Arsenal célpontjai között szerepel. A fiatal francia plusz stabilitást tudna adni a középpályának kérdés, hogy Wenger mennyit hajlandó áldozni rá. Itt jönne a képbe Diaby, aki szintén francia, tehát elvileg a Rennes-be való beilleszkedés nem kéne, hogy gondot okozzon neki. Ezzel az átigazolással azonban már több probléma is van. Egyrészt Diaby sérülékenysége miatt kérdéses, hogy a francia csapat mennyire tart rá igényt. Másrészt az Arsenal 2-ének ambíciói sem tisztázottak, elképzelhető, hogy 26 évesen nem szívesen lépne vissza a francia élvonalba. Mindenesetre, ha sikerülne megegyezni a feleknek, akkor Wenger költségkímélő politikáját erősen támogatni lehetne a középpályás bevonásával.

3. Dirk Kuyt + 5 millió font = Theo Walcott

Ez a csere inkább kényszer szülte lehet, mintsem egyedi gondolat. Egyre több felől lehet hallani, hogy a Liverpool szívesen látná soraiban a villámléptű, lejáró szerződéssel rendelkező szélsőt. Miért ne próbálnánk meg akkor előnyt kovácsolni ebből? Walcott távozása érzékenyen érintené az Arsenalt, de nem gondolnám, hogy alap láncszemet vesztene a csapat. Pótlása mégis fontos lenne (főleg ha van Persie is távozik) és a tapasztalt holland alkalmas erre. Távozó félben van a Liverpooltól, nem kevés rutinja van, tökéletes kiegészítő lehetne. Arról nem is beszélve, hogy itt pénzügyileg még profitálhatnánk is belőle.

A fenti elmélkedést kéretik a helyén kezelni. Ezek az ötletek abszolút saját kreációk, nem valószínű, hogy bármelyik is valóra válik.

Írjátok meg, ha Nektek is vannak hasonló átigazolási tippjeitek!

update: Dirk Kuyt már a Fenerbahce játékosa. Bellamy-t tudnám elképzelni helyette, aki hasznos kiegészítő lehetne a támadóalakzatban.