Az FC-Arsenal kötelékében ez az első blogírásom, amelyben néhány aktuális dologról értekezem. Első nap az iskolában... Mondhatnám én ezt, de már tegnap megérkeztem, viszont a mélyebb gondolatok kifejezésére szolgáló rovatba nem firkantottam semmit. Meg kell törni eme csúnya átkot minél hamarabb.

A "másik" oldalról lehet ismernek már néhányan, én vagyok az a bizonyos Matthew, csak most a nicknév lefoglaltsága miatt eszközöltem némi változást a nevemen. Azért jöttem, hogy segítsek az FC-Arsenal.hu-nak minél nagyobb magaslatokba törnie, és itt szeretném a jövőben kiélni hírírási és egyébb vágyaimat (nem kell obszcén dologra gondolni), természetesen szorosan kapcsolódva az Arsenalhoz. Jöhet bármi, pozitív vagy negatív kritika, mindent szívesen fogadok, és igyekszem tanulni, akárcsak Alex Oxlade-Chamberlain.

A mai írásomban az Arsenal általános helyzetét fogom elemezni, mert ugyan már sok bőrt lehúztunk róla, a frissülő élményeinkkel vagy egyre élesebbek lesznek a kritikák a csapat felé, vagy időszakosan megszűnik a negativitás.

Tudom, hogy nem egy 7-1-es győzelem után kellene elővenni a kényes témát, hogy 'Mi lesz velünk?', vagy hogy rosszfelé tartunk, de van egy alapállapot, amely fontosabb bármelyik sikernél. Úgy vélem, hogy az Arsenal háza táján - egy komoly klisével szólva - óriási gondok vannak. A felállást mindenki ismeri, amely egy ördögi kör, és ebből radikális változtatások hiányában nem lesz egyszerű kitörni. A fő probléma a vezetőségben keresendő, illetve az edzői stábban.

Véleményem szerint a vezetőség túlságosan a profitokra és az üzletekre helyezte a hangsúlyt, háttérbe szorítva ezzel a sikerességet. Új felfogás költözött az Arsenalba azzal, hogy Ivan Gazidis CEO-ként tevékenykedik nálunk, illetve hogy Stan Kroenke többségi tulajdonossá vált az Arsenalnál. A siker új értelmet nyert az ő felfogásukban: akkor vagyunk jók, ha minél nagyobb profitot termelünk. Ha csak a számadatokat nézzük a pénzügyekkel kapcsolatosan, nyugodtan hátradőlhetünk, és azt mondhatjuk, hogy 'Gyerekek, de fasza év volt ez, így tovább, előre!' - mondjuk ezt a sikerek felé vezető lovon háttal ülve. Apropó sikerek: a trófeagyőzelem is nagyban összefügg az üzlettel, hiszen minél tovább jutsz egy sorozatban, minél több kupa kerül a vitrinbe, annál több pénz is üti a csapat markát. A nagy cél mindig az, hogy a negyedik hely legyen meg, és akkor még a BL-be is bejutunk, dől a lé, és nem robbantják a vezetőségre az Emirates-et. A pozitív oldala az üzleti politikánknak pedig az, hogy "legalább marad pénz". Ez egy hosszútávú folyamat során jól is jöhet, hogy ennyit takarítunk meg. Igen ám, de ehhez még mindig teljesítenünk kell egy alapot, vagyis be kell jutni a Bajnokok Ligájába, és a többi. Egy sztenderdet felállítottunk az évek folyamán, jó volna tartani. Arsene Wengert jó bábuként használja a vezetőség, hiszen amellett, hogy remek edző (mára persze megkopott és kiégett, ez látható), közgazdász végzettséggel rendelkezik (ez persze külön készséget ad neki a dolgok kimagyarázásához, de legalább ő is reálisan látja a pénzügyeket). Változásokra van szükség a vezetőségben, és a sikereket kell előtérbe helyezni, de nem szabad átesni a ló túlsó oldalára sem, mint a Manchester City. Lehet jó játékosokat venni okosan költekezve is.

A játékosokról még nem szóltam, ez a záróbekezdése az írásnak. Úgy gondolom, hogy az Arsenal jelenlegi kerete elég erős ahhoz, hogy BÁRMILYEN trófeát megnyerjen. Vannak azonban tényezők, amik ezt nem teszik lehetővé. A sok sérülés évek óta kísért minket, szinte soha nem tudunk egy olyan kezdőt kiállítani, amire azt mondom, hogy na ez igen, ez tényleg a legerősebb. Valaki mindig kidől a húzóemberek közül (most Jack Wilshere a soros), és nem is ez a fő baj, hanem az, hogy hónapokra, rosszabb esetben egy teljes idényre. Az orvosi stáb pedig értetlenül áll a dolgok fölött, hogy márpedig ők nem tudják, mi a bánat folyik itt. Szinte már rettegek minden idény előtt, hogy ki lesz a következő, aki az oldalvonal mögé kényszerül huzamosabb időre. A sérülések mellett a morális tényezők gátolják az együttest, ez pedig egy olyan gát, amelynek átugrásával lényegesen előrébb lennénk. Arsene Wenger, mint mondtam nagyszerű mester, de nem ma (hogy divatos kifejezéssel éljek). Sok sikert átélt már ezzel a klubbal, érthető, hogy 60 fölött már nem úgy működnek a dolgok, ahogy kellene, a motivációs készsége pedig úgy zuhant meg, ahogy csak tudott. Emlékeztek, mikor Pat Rice egy-két meccsre átvette az edzői szerepet Wengi-papa eltiltása alatt? Na ő motiválta a srácokat, és jól is játszottunk általában! Egy igazi vezérre nagy szüksége van a gárdának, aki motivált, nem túlkoros, tiszta ambíciókkal rendelkezik, megvan a saját taktikája, bármely ellenfél ellen képes valami olyat kisütni, amely miatt működhet a gépezet. Valóban José Mourinhora gondolok, de ez egyelőre csak egy szép álom számomra (vagy számunkra, nem tudom, ki hogy van vele, ez csak vélemény). Sok játékosra átragadt a mentalitás, hogy 1-0-nál le kell állni (addig, amíg általában ki nem egyenlít az ellenfél), nem kell végig hajtani, és még sorolhatnám. Egy huzamos rossz széria képes manapság csak rádöbbenteni őket arra, hogy ez az Arsenal, és ez így nem járja, hogy így futballoznak. Ennek példázata a 7-1-es Rovers elleni siker. Összekapták magukat a fiúk, bár azért nem egy acélos világverő együttessel játszottunk, plusz egy félidőt emberelőnyben sikerült abszolválni gólokkal. Jó volt látni, hogy nem állunk meg, csak ontjuk a pengésebbnél pengésebb megoldásokat. Ezt kellene valahogy állandósítani, és sínen lennénk. Csak az a baj, hogy Wenger a 7-1-es siker ellen bizonyára agyondicsért mindenkit, és nem figyelmeztetett arra, hogy nem szabad visszaesni. Úgy vélem, ha teszem azt a 6. helyen végeznénk a tabellán az év végén, Wenger szezonzáró beszédében még mindig ott lenne, hogy '7-1-re megvertük a Blackburnt, azt nem értékeli senki? Szerintem kurva szép volt'. Szép volt, de nem elég. Egész idényben jól kell teljesíteni a modern futballban, és ez csak egy kis állomás volt. Nem azt mondom, hogy lefitymálom a gólzáporos sikerét a csapatnak, mert én is ugyanúgy ugráltam a góloknál a gép előtt, ahogy feltehetőleg ti. Nagyon szép volt, de ez még nem elég, tovább kell menni, és most az egész klubon múlik, hogy mi lesz a 2011/12-es idény végkifejlete.